1998. évi IV. törvény

a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi,
valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól,
a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról

E törvény célja, hogy - a közrend, a közbiztonság javítása, s ezek részeként a személy- és vagyonvédelem, a bűnmegelőzés hatékonyságának fokozása érdekében - erősítse a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói szolgáltatás törvényességét, és további garanciát nyújtson a társadalom számára az e szolgáltatásokat igénybevevők, illetve az e szolgáltatások gyakorlása során érintettek személyhez fűződő jogai, vagyoni érdekei sérthetetlenségére irányuló igényeinek érvényesítéséhez. E cél elérése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A törvény hatálya az egyéni, valamint a társas vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységre terjed ki.

(2) A törvény személyi hatálya a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytatóra, a magánnyomozóra terjed ki.

(3) Egyéni, társas vállalkozás keretében személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenység - ha törvény kivételt nem tesz - csak az e törvénnyel létrehozott Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (a továbbiakban: kamara) tagjaként folytatható.

(4) A szolgálati viszony fennállása alatt a fegyveres erők (Magyar Honvédség, Határőrség), a rendvédelmi szervek (rendőrség, polgári védelem, vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tulajdonosai, vezető tisztségviselői, valamint tagjai az (1) bekezdésben meghatározott vállalkozásnak.

2. § A vállalkozó a személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenységet egyidejűleg is folytathatja. A vállalkozó más gazdasági tevékenységet vagy szolgáltatást nem végezhet, kivéve, ha tevékenysége a személy- és vagyonvédelemmel közvetlenül összefügg.

3. § Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek egyéni vállalkozás és bármely gazdasági társaság keretében is végezhetők.

A rendőrhatósági engedély kiadásának feltételei

4. § (1) Egyéni, társas vállalkozás keretében személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység csak a rendőrség által kiadott engedély birtokában végezhető.

(2) A rendőrség - a vállalkozó kérelmére - akkor ad ki engedélyt, ha

a) a kérelmező igazolja, hogy a személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenységet folytató tagja, alkalmazottja vagy a segítő családtag rendelkezik a tevékenység személyes végzésére jogosító igazolvánnyal;

b) a kérelmező rendelkezik az általa végezni kívánt tevékenységre vonatkozó szolgáltatási felelősségbiztosítási szerződéssel, vagy tagja a személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói biztosító egyesületnek;

c) a kamara, a vállalkozó kérelmezőt előzetesen nyilvántartásba vette, továbbá igazolta, hogy rendelkezik a folytatni kívánt tevékenység végzéséhez szükséges anyagi és technikai eszközökkel. A nyilvántartott adatokat törölni kell, ha a kérelmező felvételi kérelmét visszavonja, vagy azt a kamara elutasítja.

(3) A rendőrség az engedély iránti kérelem teljesítését megtagadja, ha az egyéni vállalkozó, illetve a vállalkozó vezető tisztségviselője büntetett előéletű vagy az 5. § (4) bekezdésében meghatározott korlátozó rendelkezés hatálya alá esik.

(4)

A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység folytatásának feltételei

5. § (1) Személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység személyre szóló, a rendőrség által kiadott igazolvány birtokában végezhető.

(2) A tevékenység ideiglenes rendőrhatósági igazolvány (a továbbiakban: ideiglenes igazolvány) birtokában is folytatható.

(3) Igazolványt kaphat írásbeli kérelmére

a) az a büntetlen előéletű, a 20/A. § (2) bekezdésében foglalt korlátozás hatálya alá nem eső, nagykorú, cselekvőképes - magánnyomozó esetében legalább középiskolai végzettséggel rendelkező - magyar állampolgár, illetőleg nemzetközi szerződés alapján külön törvényben erre feljogosított külföldi állampolgár, aki belföldi lakóhellyel, továbbá külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkezik, és

b) nem folyik ellene három évi vagy ennél súlyosabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárás.

(4) Ha a kérelmezőt személy elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. XII. fejezet, I. cím, II. cím 174-176. §), nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [Btk. XIV. fejezet, II. cím 197. §, 198. §, 200. §, 207. § (3) bek. b) pont], hivatali bűncselekmény (Btk. XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XV. fejezet, V. cím), terrorcselekmény (Btk. 261. §) vagy vagyon elleni bűntett (Btk. XVIII. fejezet) elkövetése miatt elítélték, az igazolvány kiadása iránti kérelem a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról rendelkező 1979. évi 5. tvr. 30. §-ában meghatározott ideig nem teljesíthető.

(5) Az igazolvány kiadása iránti kérelmet el kell utasítani, ha a korábban kiadott igazolványt az e törvényben meghatározott kötelezettségek megszegése miatt a kérelmet megelőző két éven belül bevonták.

(6) A kérelem elbírálását, ha a kérelmező ellen háromévi vagy ennél súlyosabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárás folyik, annak befejezéséig fel kell függeszteni.

Ideiglenes igazolvány

6. § (1) Ideiglenes igazolványt - írásbeli kérelmére, hat hónapi időtartamra - a vállalkozásnak az a tagja, alkalmazottja, segítő családtagja kaphat, aki - a szakképesítés kivételével - az 5. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott követelményeknek megfelel, és nem esik az 5. § (3) bekezdésének b) pontjában, továbbá (4)-(6) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezések alá, valamint az előírt szakképesítés megszerzéséhez szükséges ismeretek elsajátítására a szakképzést folytató intézménnyel képzési szerződést köt.

(2) Ideiglenes igazolvány ugyanazon személy részére öt éven belül csak egy alkalommal adható.

(3) Az ideiglenes igazolvánnyal rendelkező a tevékenységét kizárólag igazolvánnyal rendelkező személlyel közösen, annak irányítása és felügyelete mellett végezheti. A feladat ellátásánál a 15. § (5) bekezdésében meghatározott eszközöket nem tarthatja magánál.

A nyilvántartás, a tevékenység rendőrhatósági ellenőrzése

7. § (1) A rendőrség a kiadott engedélyekről, igazolványokról, a kiadásuk alapjául szolgáló adatokról, az adatváltozásról, az engedély visszavonásáról, illetve az igazolvány bevonásáról nyilvántartást vezet.

(2) A személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenység hatósági ellenőrzését a rendőrség végzi, amely a tevékenység gyakorlásának jogszerűségére, a rendőrség által nyilvántartott adatok valódiságára, a rendőrség által hitelesített naplóban nyilvántartott adatokra, az engedélyezés feltételeiben beállott változások vizsgálatára terjed ki. Az ellenőrzés a szerződés tartalmának megismerésére nem irányulhat.

(2) A személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenység hatósági ellenőrzését a rendőrség végzi, amely a tevékenység gyakorlásának jogszerűségére, a rendőrség által nyilvántartott adatok valódiságára, a rendőrség által hitelesített naplóban nyilvántartott adatokra, az engedélyezés feltételeiben beállott változások vizsgálatára terjed ki. Az ellenőrzés a szerződés tartalmának megismerésére nem irányulhat.

Az engedély, illetőleg az igazolvány visszavonása, bevonása, elvétele

8. § (1) A rendőrség az engedélyt határozattal visszavonja, ha kiadásának feltételei megszűntek, vagy az egyéni, társas vállalkozó e törvény szabályait ismételten vagy súlyosan megszegte.

(2) Az igazolványt a rendőrség határozattal visszavonja, ha

a) kiadásának valamely jogszabályi feltétele már nem áll fenn, vagy jogerős bírói ítélet az igazolvány tulajdonosát e foglalkozástól eltiltja;

b) az e törvényben előírt szabályokat az igazolvány jogosultja ismételten vagy súlyosan megszegte.

(3) A rendőrség az igazolványt az eljárás befejezéséig bevonja, ha a személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenységet folytató ellen háromévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indult büntetőeljárás.

(4) A személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenység személyes végzésére vonatkozó jogosultság megszűnik, ha

a) az igazolványt bevonják;

b) az igazolványt a jogosult a rendőrségnek visszaadja.

9. § (1) Ha a személy- és vagyonőrt, a vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervezőt, szerelőt, illetőleg a magánnyomozót e foglalkozása gyakorlása során szándékos bűncselekmény vagy a foglalkozásának az e törvényben meghatározott szabályainak megszegésével megvalósított szabálysértés elkövetésén tetten érik, a rendőr jogosult az igazolványt a helyszínen átvételi elismervény ellenében elvenni. Az elvett igazolványt köteles - az elvétel okának megjelölésével - az igazolványt kiállító rendőri szervnek megküldeni.

(2) Az elvétel tartama alatt a személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenység nem gyakorolható.

A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, illetve magánnyomozást folytató kötelezettségei

10. § A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenységre kötött szerződést írásba kell foglalni. A szerződésnek tartalmaznia kell a megbízó hozzájárulását ahhoz, hogy nevét és lakcímét (vagy székhelyét, ennek hiányában telephelyét) az egyéni, társas vállalkozó nyilvántartja, és ebbe a nyilvántartásba a rendőrhatóság a tevékenység ellenőrzése során betekinthet. A megbízó e hozzájárulása nélkül a szerződés nem jöhet létre.

11. § (1) Az egyéni, társas vállalkozó a szerződésekről a rendőrség által hitelesített naplóban nyilvántartást vezet, és a naplót az utolsó bejegyzés napjától számított öt évig megőrzi.

(2) A naplóban fel kell tüntetni:

a) a megbízó nevét, lakcímét, székhelyét vagy annak hiányában telephelyét;

b) a szerződés megkötésének és teljesítésének, illetve megszűnésének időpontját.

(3) A naplóban - vagy más alkalmas módon - kell nyilvántartani a szerződést ténylegesen teljesítő személy vagy személyek nevét. Az adatok megőrzésére az (1) bekezdés rendelkezései az irányadóak.

(4) A naplóban, illetve az ahhoz kapcsolódó egyéb nyilvántartásban kiegészítés, javítás csak úgy végezhető, hogy az eredetileg rögzített szöveg olvasható maradjon.

(5) Az egyéni, társas vállalkozó köteles biztosítani, hogy a rendőrség a naplót és a (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartási okmányokat, illetőleg az érintett a róla vezetett adatokat megtekinthesse.

12. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenységet végző személy hatósági jogkörrel nem rendelkezik, a hatóság eljárását nem akadályozhatja.

(2) A személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenységet folytató a fegyveres erőre, rendvédelmi szervre, más hatóságra utaló elnevezést, formaruhát, illetve hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rangjelzést nem használhat.

(3) A személy- és vagyonőr formaruháján fel kell tüntetni az egyéni, társas vállalkozás nevét vagy az engedélyezett rövidített nevét, valamint a személy- és vagyonőri elnevezést.

(4) A (2) bekezdés szerinti tilalom megszegése kérdésében annak a nyilatkozatát kell figyelembe venni, akinek érdekeit a megtévesztő név, formaruha vagy jelzés használata sértheti.