III. Fejezet

A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara

21. § (1) A kamara a személy-, vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységet folytató egyének, társas vállalkozások önkormányzattal rendelkező, közfeladatot és általános szakmai érdek-képviseleti feladatokat ellátó köztestülete.

(2) A kamara a feladatait

a) a megyékben és a fővárosban működő területi szervezetei (a továbbiakban együtt: területi szervezet), valamint

b) országos szervezete

útján látja el.

(3) Területi szervezetet több megye közösen is létrehozhat. Ez esetben az érintett megyékben külön megyei szervezetek nem hozhatók létre.

(4) A kamara területi szervezetei, valamint országos szervezete jogi személyek.

(5) Az országos szervezet székhelye Budapest. Az országos szervezet jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára. A területi szervezet elnevezésében utalni kell annak illetékességi területére.

22. § (1) A kamara tagjai önkormányzati jogaikat e törvénynek és a kamara alapszabályának megfelelően gyakorolják.

(2) A kamara alapszabályában meg kell határozni

a) a kamara nevét és székhelyét;

b) a kamara szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat;

c) a testületi szervek, valamint a tisztségviselők feladat- és hatáskörére, választásuk módjára, megbízatásuk időtartamára vonatkozó szabályokat;

d) a kamara gazdálkodására vonatkozó alapvető szabályokat;

e) mindazt, amiben e törvény az alapszabály rendelkezését írja elő.

A kamara feladatai

23. § (1) A kamara

a) a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel összefüggő ügyekben képviseli és védi a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói szakma tekintélyét, testületeinek és tagjainak általános szakmai érdekeit, illetve a hivatásukból eredő, e törvényben biztosított jogaikat, továbbá elősegíti, hogy a tevékenység végzése a hatályos jogszabályok, valamint a kamara által megalkotott etikai szabályok alapján történjen;

b) megalkotja a kamara alapszabályát, kidolgozza a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység gyakorlásának szakmai irányelveit;

c) véleményt nyilvánít a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet érintő jogszabályokról;

d) kidolgozza a szakképzés és a szakmai továbbképzés követelményszintjeit, közreműködik a szakképzésben és a vizsgáztatásban;

e) megalkotja a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység etikai szabályait;

f) etikai eljárást folytat le az etikai szabályokat megszegő tagokkal szemben. Határozatban figyelmezteti a megbízók érdekeivel ellentétes tevékenységet folytató és ezzel a szakma jó hírnevét sértő tagjait, és ezt az etikai szabályzatban meghatározott esetben és módon nyilvánosságra hozza;

g) a kamara tagjairól névjegyzéket vezet és erről statisztikai adatokat szolgáltat;

h) előzetes nyilvántartásba veszi a személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói vállalkozást kezdeni kívánó egyéni, társas vállalkozásokat megvizsgálja, hogy rendelkeznek-e a vállalkozás indításához szükséges, a kamara önkormányzati szabályzatában meghatározott elégséges feltételekkel és erről a vállalkozónak igazolást ad;

i) kezdeményezi a tagjai tevékenységéhez kapcsolódó biztosító egyesület létrehozását;

j) tagjai tevékenységéhez kapcsolódó konferenciákat, kiállításokat, vásárokat és más rendezvényeket szervez, önkormányzati szabályzatának megfelelően minősíti és felügyeli tagjai vásári, kiállítási megjelenését, tevékenységét;

k) hazai és nemzetközi szakmai és jogi információkat gyűjt és ezekről tájékoztatást ad tagjainak, illetve tagjai érdekében más személyeknek;

l) kapcsolatot tart az illetékes gazdasági kamarákkal, továbbá a hasonló jellegű hazai és külföldi szakmai kamarákkal és szövetségekkel;

m) ajánlásokat dolgoz ki a tevékenységek végzéséért járó díjak alsó díjtételének meghatározására.

(2) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti névjegyzékben fel kell tüntetni a magánszemély nevét, személyazonosító igazolványa számát, lakcímét, a rendőrkapitányság által kiállított igazolvány számát, továbbá, ha a magánszemély egyéni vállalkozó, a rendőrhatósági engedély, valamint a vállalkozói igazolvány számát.

h) előzetes nyilvántartásba veszi a személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói vállalkozást kezdeni kívánó egyéni, társas vállalkozásokat megvizsgálja, hogy rendelkeznek-e a vállalkozás indításához szükséges, a kamara önkormányzati szabályzatában meghatározott elégséges feltételekkel és erről a vállalkozónak igazolást ad;

i) kezdeményezi a tagjai tevékenységéhez kapcsolódó biztosító egyesület létrehozását;

j) tagjai tevékenységéhez kapcsolódó konferenciákat, kiállításokat, vásárokat és más rendezvényeket szervez, önkormányzati szabályzatának megfelelően minősíti és felügyeli tagjai vásári, kiállítási megjelenését, tevékenységét;

k) hazai és nemzetközi szakmai és jogi információkat gyűjt és ezekről tájékoztatást ad tagjainak, illetve tagjai érdekében más személyeknek;

l) kapcsolatot tart az illetékes gazdasági kamarákkal, továbbá a hasonló jellegű hazai és külföldi szakmai kamarákkal és szövetségekkel;

m) ajánlásokat dolgoz ki a tevékenységek végzéséért járó díjak alsó díjtételének meghatározására.

(2) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti névjegyzékben fel kell tüntetni a magánszemély nevét, személyazonosító igazolványa számát, lakcímét, a rendőrkapitányság által kiállított igazolvány számát, továbbá, ha a magánszemély egyéni vállalkozó, a rendőrhatósági engedély, valamint a vállalkozói igazolvány számát.

A kamarai tagsági viszony

24. § (1) A tevékenység személyes végzésére jogosító igazolvánnyal rendelkező személyek a lakóhelyük szerint illetékes területi szervezetnek a tagjai.

(2) Az engedéllyel rendelkező egyéni, társas vállalkozások a székhelyük (telephelyük) szerint illetékes területi szervezet tagjai.

(3) Az egyéni, társas vállalkozó, valamint az igazolvánnyal rendelkező személy a területi szervezet megalakulását követő hatvan napon belül köteles nyilvántartásba vétel céljából bejelentkezni.

(4) A tevékenységét megkezdő egyéni, társas vállalkozó, illetve az igazolványt kiváltó személy az engedély, illetve az igazolvány kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles az illetékes területi szervezethez bejelentkezni nyilvántartásba vétel céljából.

25. § A kamarai tagság megszűnik:

a) a természetes személy halálával;

b) az engedély, illetve az igazolvány visszavonásával vagy visszaadásával;

c) a kamarából történő kizárással;

d) a tagsági jogviszonyról való lemondással.

A kamarai tag jogai és kötelességei

26. § (1) A kamara tagjának joga van arra, hogy

a) szavazati joggal részt vegyen a területi szervezet küldöttgyűlésén;

b) részt vegyen a területi szervezet tisztségviselőinek, valamint küldötteinek megválasztásában, továbbá arra, hogy tisztségviselőnek vagy küldöttnek megválasszák;

c) igénybe vegye a kamara szolgáltatásait;

d) a kamara tisztségviselőitől a kamara működéséről érdemi felvilágosítást kérjen;

e) az alapszabályt sértő határozat felülvizsgálatát kérje a felügyelő bizottságtól.

(2) A kamara tagjának kötelessége, hogy

a) megtartsa a kamara alapszabályában foglalt rendelkezéseket;

b) megfizesse a kamarai tagdíjat;

c) az előírt továbbképzéseken részt vegyen, a szükséges vizsgákat letegye;

d) tevékenysége kifejtése során a szakmai irányelveknek, valamint az etikai szabályoknak megfelelően járjon el.

(3) A tagsági díjat az alapszabályban meghatározott keretek között a közgyűlés állapítja meg.

A kamara szervezete és működése

27. § (1) Az országos szervezet a kamara országos képviseleti, ügyintéző és ellenőrző szervezeteiből, valamint etikai bizottságból áll.

(2) A kamara legfőbb képviseleti szerve a területi szervezetek küldötteiből álló országos küldöttgyűlés.

(3) A küldöttek számát az alapszabály határozza meg.

28. § (1) Az országos küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatának megalkotása és módosítása;

b) a kamara éves költségvetésének meghatározása és az éves beszámoló (mérleg) elfogadásáról való döntés;

c) titkos szavazással a kamara elnökének (alelnökének, alelnökeinek), az elnökség, valamint az etikai és a felügyelő bizottság, továbbá más bizottságok elnökének és tagjainak megválasztása és visszahívása;

d) a tagdíjfizetés elveinek megállapítása az alapszabályban meghatározott módon és keretek között;

e) a területi szervezetek tagjai által fizetett tagsági díjból az országos szervezetnek járó rész meghatározása.

(2) Az országos küldöttgyűlést az elnök évenként legalább egy alkalommal, továbbá akkor köteles összehívni, ha a küldöttek legalább egyötöde vagy felügyelő bizottság - az ok és cél megjelölésével - írásban kéri.

(3) Az alapszabály az országos küldöttgyűlés összehívásának más eseteit is előírhatja, illetve az elnökön kívül más személyt is feljogosíthat annak összehívására.

(4) Az országos küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt küldöttgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelen lévő küldöttek számától függetlenül határozatképes.

(5) Az országos küldöttgyűlés határozatait a jelen lévő küldöttek szavazattöbbségével hozza. Az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott ügyekben való döntéshez a jelen lévő küldöttek legalább kétharmados, de az összes küldött felét meghaladó többséggel hozott határozata szükséges.

(6) Az országos küldöttgyűlés összehívására, lefolytatására, határozatainak meghozatalára vonatkozó részletes szabályokat a kamara alapszabálya állapítja meg.

29. § (1) A kamara elnöksége az alapszabályban meghatározott számú tagból álló testületi szerv. Az elnökség feladata a kamara működésének irányítása a küldöttgyűlések közti időszakban.

(2) Az elnökség összehívására, működésére, határozatainak meghozatalára vonatkozó szabályokat a kamara alapszabálya állapítja meg.

30. § A felügyelő és az etikai bizottság elnökből, valamint az alapszabályban meghatározott számú tagból áll. Ügyrendjét a jelen törvény és az alapszabály keretei közt maga állapítja meg.

31. § A felügyelő bizottság ellenőrzi a kamara működésére, gazdálkodására, pénzügyi, számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok és belső szabályok érvényesülését. A felügyelő bizottságot megillető ellenőrzési jogosultságokat az alapszabály határozza meg, azonban az ellenőrzéshez szükséges tájékoztatási kötelezettséget nem korlátozhatja.

32. § (1) A kamara tisztségviselőit - az elnököt, az alelnököt (alelnököket), a felügyelő, valamint az etikai bizottság elnökét és tagjait - az alapszabályban meghatározott módon és időtartamra titkos szavazással választják. Az alapszabály más tisztségviselők választását is előírhatja.

(2) Az összeférhetetlenségi szabályokat, a megbízatás megszűnésének eseteit, valamint az egyes tisztségviselők feladatait az alapszabály határozza meg.

A területi szervezet

33. § (1) A területi szervezet illetékességi területén ellátja a jogszabályban és az alapszabályban hatáskörébe utalt kamarai feladatokat.

(2) A területi szervezet képviseleti, ügyintéző szervekkel, továbbá etikai bizottsággal, valamint önálló költségvetéssel rendelkezik.

(3) A területi szervezet képviseleti szerve a tagok által választott küldöttekből álló területi küldöttgyűlés. Amennyiben a tagok száma a kétszáz főt nem éri el, a küldöttgyűlés feladatait a közgyűlés látja el, a küldöttek jogai és kötelességei értelemszerűen a tagokra vonatkoznak.

(4) A területi küldöttgyűlés

a) meghatározza a területi szervezet önkormányzati és működési szabályait e törvény és az alapszabály keretei között;

b) dönt a területi szervezet éves költségvetéséről és az éves beszámoló (mérleg) elfogadásáról;

c) titkos szavazással megválasztja a területi szervezet elnökét, alelnökét, az elnökség alapszabályban meghatározott számú tagját, az etikai bizottság elnökét és tagjait, illetve dönt a velük szemben benyújtott visszahívási indítványról;

d) megválasztja az országos küldöttgyűlés küldötteit;

e) megállapítja a tagdíj mértékét az alapszabályban meghatározott keretek között.

(5) A területi küldöttgyűlés összehívására, a határozathozatalra és a választásra az országos küldöttgyűlés szabályai irányadók.

34. § (1) Az alapszabály a kamarán belül a képviselt szakmáknak megfelelően tagozatokat hozhat létre.

(2) A tagozatok feladatait és működését az alapszabály határozza meg.

Etikai eljárás

35. § (1) Etikai vétséget követ el az a tag, aki

a) e törvény rendelkezéseit tevékenysége gyakorlása során szándékosan megszegi;

b) a kamara által meghatározott etikai szabályokat megsérti;

c) a tagsági díjat felhívás ellenére sem fizeti meg.

(2) Az etikai eljárás lefolytatásának nem akadálya, ha ugyanabban az ügyben állami szervek is eljárást folytatnak.

36. § Az etikai vétség esetében alkalmazható intézkedések:

a) figyelmeztetés;

b) kizárás.

Az etikai eljárás lefolytatása

37. § Az etikai eljárást a területi szervezet elnöksége (a továbbiakban: elnökség) rendeli el és lefolytatásával az etikai bizottságot bízza meg.

38. § (1) Az ügy kivizsgálásában, illetve elbírálásában nem vehet részt az,

a) aki az eljárás alá vont személy hozzátartozója;

b) akinek tanúkénti meghallgatása szükséges;

c) akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható.

(2) Akivel szemben kizárási ok áll fenn, azt köteles azonnal bejelenteni az elnökségnek.

39. § (1) Az etikai bizottság feladata a tényállás pontos tisztázása. Ennek során az etikai eljárás alá vont személyt és a tanút meghallgathatja, szakértő közreműködését veheti igénybe, okiratba betekinthet, helyszínt megtekinthet.

(2) A vizsgálat eredményéről készült összefoglaló jelentést az etikai bizottság az elnökség elé terjeszti.

(3) Az elnökség az összefoglaló jelentést értékeli, és ennek eredményeként a következő intézkedéseket teheti:

a) megalapozatlanság esetén a vizsgálat kiegészítését rendeli el;

b) az eljárás alá vont személyt - kérelmére - meghallgatja;

c) az eljárást megszünteti;

d) a felelősség megállapítása esetén intézkedést alkalmaz.

(4) A (3) bekezdés d) pontja esetében az elnökség határozata ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül az eljárás alá vont személy a küldöttgyűléshez fellebbezést nyújthat be.

(5) A küldöttgyűlés határozata ellen az eljárás alá vont személy a kézbesítéstől számított harminc napon belül a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályok szerint bírósághoz fordulhat.

40. § (1) A kamara felett a belügyminiszter törvényességi felügyeletet gyakorol.

(2) A belügyminiszter ellenőrzi, hogy az alapszabály és a többi kamarai szabályzat megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá, hogy a kamara szerveinek határozatai nem sértenek-e jogszabályt, alapszabályt vagy kamarai határozatot.

(3) Az e törvény alapján gyakorolt törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye.

(4) Ha a kamara működésének törvényessége másként nem állítható helyre, a belügyminiszter a bírósághoz fordul.

A kamara választása

41. § (1) A kamara első választásának szervezését az egyéni vállalkozókat is képviselő, a személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói szövetségek által létrehozott Szervező Bizottság végzi, amelynek működése a kamara tisztségviselőinek megválasztásáig tart.

(2) A választások költségeit a személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói tevékenységet folytató egyéni, társas vállalkozók - első évi tagsági díjuk terhére - megelőlegezik.

42. § (1) Választásra jogosult az igazolvánnyal rendelkező személy és a rendőrhatósági engedéllyel bíró társas vállalkozás képviselője.

(2) Az országos küldöttgyűlés küldötteit a területi szervezetek választják meg.

(3) A területi szervezet megválasztott elnöke küldöttként vesz részt az országos küldöttgyűlésen.

(4) Az országos küldöttgyűlést az e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül kell összehívni.

43. § (1) A kamara testületi szerve tagjának, illetve a kamara elnökének csak a területi szervezet küldötte választható.

(2) Az országos és területi küldöttgyűlés küldötteinek számát, összetételét és választásának módját az alapszabályban határozzák meg.